NAGYKOVÁCSI 

Pitz Tamás atya köszöntése

Hírek a Német Nemzetiségi Önkormányzat életéből…….

 

Álmos de jókedvű és élcelődő 50 fős nagykovácsi csapat gyűlt össze 2007. július 14.-én hajnalban a Templom téren, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat szervezésben útra induljon Németországba. Az úti cél München volt, ahol Pitz Tamás atya mutatta be pappá szentelésének 50. jubileumi szentmiséjét.

Pitz Tamás Nagykovácsiban született, szülei meghaltak, a nagykovácsi temetőben nyugszanak. Nagyanyjával és nővérével élte át a kitelepítést 15 évesen 1946.-ban. Árva családján kívül, a kitelepített németek nagyszámú közössége és lelki pásztoruk Gerszl Ferenc   nagykovácsi volt plébánosa segítette őt abban hogy szellemét, értelmét csiszolhassa, elhivatottságát megvalósíthassa, és a teológiát elvégezve 1957.-ben, mint Nagykovácsi szülöttjét először, pappá szenteljék.

Élete küzdelmes és végtelenül önzetlen volt. Mindig ott volt, ahol segíteni, építeni és támogatni kellett. Az övéitől, a Kovácsiak közösségétől kapott szeretetet vég nélkül a mai napig bőségesen viszonozza. Valamennyien, akik most találkoztunk vele először éreztük karizmáját. Lenyűgöző volt közvetlensége, nyílt, őszinte érdeklődése, kisugárzó szeretete, hétköznapi embersége.

 

A július 15.-én megtartott ünnepi szentmisére a kint élő nagyszámú kovácsi közösségből aki csak tehette német ország több tartományából is oda utazott erre az alkalomra. Először történt meg hatvanegy év után hogy ilyen nagy számban együtt lehetett a kitelepítettek s az itthoniak közössége.

Tamás atya az összesereglett nyájat vendégül látta, és bizony jól jött volna a csodálatos kenyérszaporítás, annyian ültük körül az ünnepi asztalokat. A köszöntések, és ajándékozások után egy müncheni városnézésre vitt minket, amit hősiesen bírtunk a közel 40 fokos hőség ellenére. Idegenvezetőnk azután jutalomból beültetett valamennyiünket München leghíresebb és legrégibb sörözőjébe, ahol egyliteres söröskriglik társaságában köszöntünk el vendéglátónktól.

 

Az út célja e találkozás s a közös ünneplésben való részvétel volt, de jutott idő első nap a gyönyörű, és egyedülálló Melki apátság megtekintésére Ausztriában, majd hazafelé, közfelkiáltással megszavazott, szűkre szabott időtartamú vásárlás után egy kellemes Salzburgi sétára is.

 

Amikor felszálltunk a Templom téren többen is bemutatkoztunk egymásnak, de leszálláskor régi ismerősként búcsúztunk. Ez így volt rendjén, hiszen itt élünk, s ezek az utak hozzásegítenek ahhoz is, hogy az utcán könnyebben szólítsuk meg egymást.

 

Köszönet mindenkinek a részvételért.  

 

 

                                                                       Dr. Klein Ferenc

                                                                                  elnök